ez érdekes
Hozzaszóló:
root (Bejelentkezett IP)
Dátum: April 26, 2007 12:37PM
"Hej, zsidó, zsidó
Szerda
Népszabadság • Uj Péter • 2007. április 25.
Zsidulok, úgy veszem észre. Lógatom a kilincsorromat és az esztergált pöcsömet fölváltva, biboldóskodok a kaftánomban, és rágom a nemzet valamijét.
Gondoltuk-e volna, az új évezred elején, mondjuk, hogy elég pátosz szoruljon már az idöhatározóba is, szóval, hogy a magyar nyelv hatalmas, buja kertjének eme kis (illetve nem is olyan kis, söt nagy) bokra ilyen virágzásnak, burjánzásnak indul megint? A zsidózás fogalombokra tudniillik.
A rendszerváltás utáni elsö tétova zsidózásokat még alig értettem. Amikor a rokonságból szóvá tette valaki, hogy a szomszéd zsidó, de persze nagyon rendes ember. Aztán egy nagy családi rendezvényen lelkes családfavizsgálat közben egy másik rokon sápadtan tette szóvá, hogy valahol az ezerhétszázas évek végén bekerült a család valamelyik oldalágába egy Judit nevü nö és hogy az nem-e zsidó-e.
Aztán jött Pista, aki saját lapjának publicisztikarovatában minden héten bemutatott valami nyelvi akrobatikát, hogy a zsidó szó használata nélkül (késöbb már inkább azzal) írja körül a túlfejlett szaglószervvel rendelkezö feltünöen anyagias, a magyarság lelki és genetikai alkatától jelentösen különbözöetnikai csoportot. Jött Lóri, a Galícia-szakértö ,Laci a kettös spirálú meg a többiek. Szép lassan kifejlödött a jobbszélen, annak is a psziciátriai és neurológiai ágán, igen közel az ufó-sumér rokonságot hirdetö scifiszakosztályhoz a magyar szellemi élet apró, színes csoportja, amely mérsékelten volt szórakoztató ugyan, de nyilvánvalóan veszélytelennek tűnt.
A 2002-es és 2006-os választási kampányok már jelezték az új kor hajnalát: simán lehetett egy-egy jobban sikerült cikkre 30-40 zsidózó levelet kapni akár; az egyik kedvencem az volt, amelyik abból a tényböl vont le radikális következtetéseket az egész szerkesztöség etnikai hovatartozására vonatkozóan, hogy nem tudósítottunk megfelelö terjedelemben egy utánpótlás labdarúgó-mérközésröl.
Egy olyan országban, ahol sokszorosan deklaráltan nincs antiszemitizmus, elég szép teljesítmény.
Így éltünk, éldegéltünk ebben a hazában, zsidózók és zsidózottak, együtt, vidáman.
Aztán jött 2006 ösze (ez is a Gyurcsány miatt van, mondjon le!), és új minöség jelent meg a hazai zsidózásban. A történelmi árpádsávokon jobbról elözö árvalányhajas szittyaoperett-karaván végiben már teli tüdöböl fújják a húszas-negyvenes évekböl visszamaradt legócskább ostobaságokat, amiktöl az egészséges konzervatív éppúgy hányingert kapott (talán még úgyabbul), mint a komenistáktól, még hetven évvel ezelött is. De most ez virágzó underground kultúra, internetes minilapokkal (amelyek jelentös részét nyilván a cionista NBH szerkeszteti, hogy mindig legyen elegendö antiszemita-veszély, ilyen ravaszak ezek), zajos fiatal rajongókkal, akik akár kukagyújtogatásig elmenöen lázadnak a türhetetlenül anti-antiszemita rendszer ellen. Új nyelv, új normarendszer, új igazságok. Már amennyire Prónay Pál világa új tud lenni ebben a geopolitikai realitásban.
Nekem még egy fideszes zsidózóm is van, legalábbis fideszes e-mail címröl ír idönként, most kezdek is egy gyülöletkampányt, hogy ORBÁN VIKTOR AZONNAL HATÁROLÓDJON EL, vagy vizionálhatnék barna ingben keretlegényeket vezénylö Schmitt Pált a Duna-partra, drága bolgárúr, de hát hülyék mindenütt vannak, pártokban meg aztán pláne, és a mailszerverek sem kreténbiztosak. Magamon bizonyítom nap mint nap azt a régi tételt, miszerint a zsidózáshoz egyáltalán nem kell zsidó, bár legújabb magyar kutatások szerint még antiszemita sem kell hozzá, mindegy, így azért mégis szebb, elegánsabb, hogy mi magyarok egymást között intézzük, nem keverjük bele az ügybe szegény zsidókat, van nekik saját bajuk elég."
Szerkesztve 1 alkalommal. Utolsó szerkesztés 04/26/07 12:46PM leditke által.