Éset Chajil Az asszony dícsérete

Éset Chajil  Az asszony dícsérete

Derék asszonyt ki talál? Igazgyöngynél magasabb az ára.
Megbízik benne a férj szíve, nyeresége sem marad el.
Jól bánik vele, nem rosszul, élete minden napján.
Szerez gyapjat és lent, keze örömmel dolgozik.
Valóságos kereskedőhajó, messziről szerzi be kenyerét.
Fölkel még éjjel, élelmet ad házának, törvényt szolgálóinak.
Kinézett egy mezőt, meg is vette, keze munkájával ültette be szőlőskertjét.
Erővel övezte derekát, karjait megacélozta.
Belekóstolt üzleti sikereibe, éjjel sem alszik ki gyertyája.
Kezét guzsalyra vetette, tenyere orsót támaszt.
A szegénynek megnyílik marka, kezét nyújtja a nyomorgónak.
Nem félti a hótól háza népét, hiszen mindnyájan karmazsinba öltöztek.
Szőnyegeket készített magának, bíbor-bársony az öltözete.
Férjét ismerik a kapukban, az ország vénjeivel tanácskozik.
Vásznat szőtt és eladta, övet adott át a kánaáninak.
Erőt és szépséget öltött, nevet az idő múlásán.
Szája bölcsességre nyílik, ajkán szerető tanítás.
Számon tartja háztartását, a lustaság kenyeréből nem kér.
Fölkelnek fiai, és igazat adnak neki, férje dicsőíti.
Sok derék nő van, de te mindenkit felülmúlsz.
Csalóka a báj, hiába a szépség, az istenfélő asszonyé a dicséret.
Adjatok neki keze munkájából, tettei magasztalják a kapukban.

Péntek este, a szombatköszöntő dal és a vacsora között csendül fel ez a gyönyörű himnusz a NŐ dicséretéről. Hagyományos családok, a sábeszi ételek illatának bűvöletében hadarják el, vagy éneklik szépen elnyújtva, kellemes dallammal, ám kevesen gondolkodnak el a jelentőségén.
Ez a vers a Példabeszédek végére csapódott, ám egyáltalán nem illeszkedik szervesen a könyv, valójában szentenciagyűjtemény stílusába, hangulatába, szellemiségébe. Az utolsó, 31. fejezet alcíme eredetileg Lemuél király anyai intelmeit jelzi, amelyet 9 soron át olvashatunk, a tizediknél azonban megtörik a szerkezet, és elkezdődik 22 soron át ez a magasztaló ének. 22 sor- a héber ábécé 22 betűje alfabetikus akrosztichonba szedve.   
Milyen is volt ez a meglehetősen korán kialakított női ideál? Érdekes módon alighanem a kezdeményező, lendületes, magára adó, életrevaló mai nő alakja bontakozik ki, nem a későbbi korok statikus, konyhába-lakásba kényszerített, férjének alárendelt, szellemileg másodrendű asszonykép.
Milyen értékeket preferál ez a költemény?
1.    Megbízható. A férje számíthat rá, bízhat benne, és ez életük során kamatozik.
2.    Alkalmazkodó, szó szerint „jót ad vissza neki, nem rosszat”, tehát jó családi légkört teremt.
3.    Szorgalmas, keres és talál munkát magának, amit örömmel végez.
4.    Talpraesett, aki ügyesen beszerzi a szükséges dolgokat.
5.    Jó vezető, aki példát mutat, kézben tartja a családot és az alkalmazottakat.
6.    A gyarapodás letéteményese, aki akar és tud szerezni, nem riad vissza semmilyen munkától, ami előbbre viszi a család helyzetét. Érdekes a „kinézett” szó, amelyet kicsit merészen kipécézett-nek fordíthatnánk.
7.    Fizikai erőnlét. A bibliai kor emberei rendelkeztek annyi önbizalommal, hogy érték volt a szemükben az erős nő, testi-lelki értelemben egyaránt, nem volt szükségük a háttérbe szorítására.
8.    Jó üzleti érzék. Ez a költemény többször hangsúlyozza, hogy az asszony önállóan is tud pénzt keresni, különféle projekteket valósít meg, kilépve a négy fal közül, jó ésszel keresi a lehetőségeket, és ez nagy érdem a férj, a család szempontjából.
9.    Feltalálja magát, idejét hasznos munkával tölti el.
10.    Jótékony, együtt érző, mai kifejezéssel szociálisan érzékeny.
11.    Felkészült, beszerzi a család szükségleteit.
12.    Lakását otthonossá teszi, ad magára, csinosan öltözik.
13.    Férje társadalmi sikereinek hátterében ő áll.
14.    Pénzkereset, munkával és jó üzleti érzékkel szerzi vagyonát.
15.    Magabiztos, öntudatos, aki tisztában van értékeivel, nem fél a jövőtől, az idő múlásától.
16.    Okos, jól átlátja az összefüggéseket, és jóakaratú.
17.    Kézben tartja dolgait, szorgalmával példát mutat.
18.    Családja elismeri. A héber „isér” ige jelentése egyfelől boldognak mond, másfelől tanúsít, egyetért, én inkább az utóbbit választom, mert a gyerekek egyetértését elérni  valóban nagy teljesítmény.
A Biblia korának csodálatos nőideálját később, a talmudi kor mesterei– idegen hatásra – alaposan degradálták, szárnyait megnyesték, cnieszbe – alázatos szerénység – kényszerítették, szellemi partnernek sem tekintették, pl. Pirké Avot: Ne szaporítsd a szót az asszonnyal..
Természetesen ez sem volt teljesen általános, hiszen éppen Rabbi Méir, a Misna legfontosabb szerzőjének felesége, Bruria asszony neve azért fennmaradt. Aligha véletlen, hogy mind a talmudi mesterek, mind néhány kabbalista meg akarta fosztani a női nemet ettől a magasztaló énektől, és az Énekek Énekéhez hasonlóan átértelmezték Istenre, aki gondoskodik választott népéről.
Nagy kihívásoknak kellett megfelelni az ókori asszonynak, ahogy ma is hasonló értékeket várnak el. Az azonban megszívlelendő, hogy akkor mennyire megbecsülték az éset hájilt, ha ki is dolgozta a lelkét, nem hiába tette. Elolvashatjuk például a Kalevalában a nő feladatait felsoroló katalógust Ilmarinen menyasszonyáról, kilátástalan helyzetű, kihasznált páriával találkozunk. Örülni kell, hogy ez a vers a péntek esti imába került, megszívlelni üzenetét, hogy a boldogulás –lelki, szellemi  és anyagi téren is elsősorban a nőkön múlik.

 
WEBSHOP

judaica.hu

 

Kabbala