Frankel zsinagóga


"A ma is működő neogótikus (a tervező szerint "francia gót stílusú") újlaki zsinagógát (a hajdani Zsigmond, a mai Frankel Leó utcában) udvarbelső beépítésével Fellner Sándor alakította ki 300 hívő részére. Felszentelésére 1888. augusztus 8-án került sor. A zsinagógát eredetileg szabad térbe építették, bejárata a Zsigmond utcából nyílt, homlokzata pedig a Dunára, illetve az Árpad fejedelem útjára nézett. 1928-ban azonban, a kor kívánalmainak és a fejlődő hitközség sokirányú funkcióinak megfelelően, hatemeletes bérházzal építették körül. Ennek terveit Jakab Dezső és Soós Aladár műépítészek készítették. Az utca felől magas, árkádos, vasráccsal záródó kapualjon keresztül kedvező rálátás nyílik a zsinagóga homlokzatára. A zsinagóga köré emelkedő bérházat úgy építették, hogy a templom ne puszta falsíkok közé kerüljön, hanem mindkét oldalról függőfolyósok határolják, ahonnan a zsinagógára tekintve különösen hangulatos, mondhatni misztikus kép tárul elénk. Az épületben hitközségi irodák, díszterem, téli imaterem és alkalmi talmud-tóra iskola is helyet kapott.

 

A budai hitközség tagjai között számos magas rangú tudós, értelmiségi és jeles művész akadt; így a már említett Heller Bernát, valamint Strausz Adolf orientalisták, dr. Baracs Károly ügyvéd, udvari tanácsos, Pfeiffer Ignác műegyetemi tanár, dr. Geréb József klasszika-filológus, dr. Mező Ferenc, az amszterdami szellemi olimpia győztese, később a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, továbbá Molnár Ferenc, Kóbor Tamás, Emőd Tamás és Lengyel Menyhért írók, valamint még sokan mások. Emellett igen sok gazdag hívője volt, így ide fizette egyházi adóját -többek között- a gyártulajdonos budai Goldberger vagy a csepeli báró Weiss Manfréd család. Így nem kell azon csodálkoznunk, hogy a két világháború között a Pesti Izraelita Hitközség vezetői megkísérelték egyesíteni a budai és a sok szegény hívővel bíró pesti zsidóság szervezeteit. Dr. Krishaber Adolf, a Budai Izraelita Hitközség elnöke, ezt az elképzelést nagy elánnal és kemény pártharcokkal tudta csak megakadályozni...

Több kiváló rabbi működött ebben a zsinagógában, így a már említett dr. Benoschofsky Imre mellett dr. Edelstein Bertalan (1876-1934), a fiatalon mártírhalált halt dr. Vidor Pál, valamint dr. Geyer Artúr, az Országos Rabbiképző Intézet könyvtárosa. Legjelentősebb, és főként legnépszerűbb szellemi vezetője, dr. Kiss Arnold főrabbi (1869-1940) pályáját Zsolnán kezdte, majd Veszprémben folytatta, 1901-ben választották meg a budai hitközség élére. Nagy hatású szónoklatai mellett íróként, költőként, műfordítóként is jeleskedett: az Új Idők, az A hét, a Magyar Hírlap és a Múlt és Jövő munkatársa volt. A nők (Mirjám, Noémi) és gyerekek (Echod) számára írt imádságos könyvei mindmáig népszerűek maradtak. Élete végén az Országos Rabbiképző Intézet tanáraként is tevékenykedett. A templomban működött kántorok közül a lengyel származású Sirotta Sándor, a hajdani varsói főkántor unokaöccse emelkedett ki, kit még sok más nagyhírű kántor munkássága követett.

 
WEBSHOP

judaica.hu

 

Kabbala